"Alapvégzettségem ütőhangszertanár, de a diplomám megszerzése után a teológia és a lelkészi szolgálat felé nyitott Isten utat az életemben. 

Lelkészként és ifjúságvezetőként dolgoztam hosszú éveken át és közben egyre inkább orientálódtam a szenvedélybetegek felé.

2006-ban szerveztük meg kollégámmal, Várkonyi Andrással az első olyan szakmai programsorozatot, melynek keretében alkoholbetegeknek, később pedig társfüggő családtagok számára indítottunk terápiás csoportokat. Közben újból beültem az iskolapadba és addiktológiai konzultáns diplomát szereztem 2009-ben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán. 

2010-ben költöztem feleségemmel és újszülött kisfiammal Nágocsra, ahol hosszas előkészület után a helyi Reménység Reménység Alapítvány, valamint áldozatkész munkatársaim segítségével elindítottuk intézményünket Reménység Rehabilitációs Ház címmel. Az elmúlt 12 év során több mint négyszáz szenvedélybeteg embernek tudtunk segítséget nyújtani a józanodás útját megmutatva. Programunkban az alkoholbetegeken kívül gyógyszer-, játék-, drog-, és természetesen társfüggő kliensekkel is találkozunk.

Legnagyobb kincsem a családom, feleségem Boglárka és 3 gyermekünk, Ambrus, Simon és Boróka. 

A szabadidőmben szeretek nagyokat futni a természetben és ha van rá lehetőségem, akkor utazni és fényképezni. Jelenleg is tanulok és szeretnék családterapeuta lenni, mert a munkám során nem csupán a szenvedélybetegekkel, hanem családtagjaikkal is fontosnak érzem a közös munkát."